A Graviola nem rendelhető.

A Graviola nem rendelhető.

További hírek

---

Graviola és a rák

 

Amióta a tudósok az 1940-es évek óta a graviola tulajdonságait tanulmányozzák, számos aktív összetevőt és hatóanyagot azonosítottak. A kutatások középpontjában egy újfajta hatóanyagcsoport, az annóna acetogeninek (Annonaceous acetogenins) álltak. A graviola ezeket a természetes hatóanyagokat a leveleiben, a szárában, a kérgében és a gyümölcs magvaiban termeli. Három különálló kutatócsoport is megerősítette, eredményeikről nyolc klinikai vizsgálatot közölve, hogy ezeknek a hatóanyagoknak jelentős daganatellenes hatásuk van, és különféle típusú daganatos sejtek ellen szelektíven (az egészséges sejtek károsodása nélkül) fejtenek ki toxikus hatást.

Az annóna acetogeninek csak az Annónafélék családjába tartozó növényekben (amelybe a graviola is tartozik) fordul elő. Ezek a vegyületek általánosságban dokumentált daganatellenes, parazitaellenes, rovarölő, és mikrobaellenes hatásokat mutatnak. A hatásmechanizmusra vonatkozóan három, egymástól független laboratóriumban is megállapították, hogy ezek az acetogeninek hatásosan gátolnak olyan enzimatikus folyamatokat, melyek csak a daganatos sejtek sejtmembránjában játszódnak le. Ez az oka annak, hogy a graviola csak a daganatos sejtekre toxikus, de nem hat az egészséges sejtekre. A Purdue Egyetemen (West Lafayett, Indiana, USA) számos acetogenin kutatási projekt futott, melyeknek nagy részét az USA Nemzeti Rákintézete és/vagy a Nemzeti Egészségtudományi Intézete (The National Cancer Institute (NCI), The National Institute of Health (NIH)) támogatta. Az acetogeninek daganatellenes és rovarölő tulajdonságaival kapcsolatos munkájuk eredményei alapján a Purdue Egyetem és munkatársai ez idáig legalább kilenc amerikai vagy nemzetközi szabadalmat jegyeztettek be.

Az amerikai Nemzeti Rákintézet (NCI) 1976-os gyógynövény-vizsgálati programjában a graviola levelei és hajtásai daganatsejt ellenes aktív toxicitást mutattak, és a kutatók ezeken az eredményeken elindulva azóta is dolgoznak.

A graviolában ill. a graviola extraktumában előforduló bizonyos acetogeninekről leírták, hogy in vitro a következő tumorsejtek ellen mutatnak szelektív toxicitást:

• tüdőrák sejtvonalak,
• humán emlőrák sejtvonalak,
• prosztata adenokarcinoma,
• hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtvonalak,
• vastagbél adenokarcinóma sejtvonalak,
• májkarcinóma sejtvonalak,
• humán lymphoma sejtvonalak, és
• többszörösen gyógyszerrezisztens (MDR) emlő adenokarcinóma.

 

Taiwani kutatók 2003-ban arról számoltak be, hogy a graviola fő acetogeninje, az annonacin nagyon kis koncentrációban jelentős toxicitással rendelkezik petefészek, méhnyak, emlő, hólyag, és bőrrák sejtvonalak ellen.

 

vissza az előző oldalra